Valaki, akit nagyon szeretsz, egy karnyújtásnyira tőled épp most teszi tönkre végleg az életét.
És a te életedet. Te pedig úgy érzed, semmit sem tehetsz.
Valaki, akiről néha már el sem hiszed, hogy ugyanaz az ember, mint aki valaha volt, az életedbe oly sok csalódást, aggódást, szégyenérzetet és fájdalmat hozott…
Szereted! Habár nem olyan, mint régen, szereted!
És vissza is kaphatod!
Visszakaphatod azt az embert, akinek Te vagy az öröme.
Egy percre képzeld el, hogy az életed újra olyan, mint régen: mentes a fojtogató aggodalomtól és az emésztő szégyenérzettől. Idézd csak fel, hogy milyen jó is egy nehéz nap után nem remegve hazamenni, és azon aggódni, hogy „Istenem, vajon ma mi vár még rám otthon?” – csak gondolj bele!